A PPKE Régészettudományi Intézet Középkori Európai és Közel-Keleti Régészeti Tanszékének a célja a minőségi régészképzés, a középkor szerteágazó anyagi és szellemi kultúráját valóban ismerő szakemberek felnevelésére irányuló törekvés.
A Tanszék képzési struktúrájának súlypontja a magyar középkor, azaz a keresztény magyar államiság megteremtése és az 1526-os Mohácsi csata közti időszak. Ezen túl azonban az oszmán hódoltság és a 1790-ig tartó kora újkori periódus régészeti hagyatéka vonatkozásában is teljességre törekvő képzést nyújt hallgatói számára.
Amint Tanszékünk neve is jelzi, képzésünkben lehetőség van a Kárpát-medence és annak európai kapcsolatrendszere mellett a középkori Közel-kelet régészetében történő elmélyülésre is. Itt a középkori európai civilizációt jelentősen formáló muszlim kultúra régészete mellett kiemelt figyelmet szentelünk a középkori Közel-kelet keresztény anyagi kultúrájának is. E kettős irányvonal közel-keleti ága számos esetben szintén kötődik a magyar középkort is érintő eseményekhez, így például a keresztes hadjáratokhoz, melyben II. András királyunk saját serege élén vett részt.
Az oktatás Intézetünk többi részlegéhez hasonlóan, három képzési forma keretében történik. Az elméleti órákon (előadásokon és szemináriumokon) a hallgatók megismerhetik a kutatás fő irányvonalait és eredményeit, míg az anyaismereti órákon általános képet kapnak az adott korszakok főbb régészeti forrásairól, megtanulják felismerni, tudományosan leírni és elemezni az egyes forráscsoportokat. Nagy hangsúlyt fektetünk a Tanszékhez kapcsolódó kutatási programok keretében folyó tanásatásokon zajló gyakorlati tapasztalat megszerzésére is.
Intézetünkben kiemelt fontosságú célnak tartjuk a gyakorlati szakemberek képzését. Az ennek alapjául szolgáló oktatás és kutatás a Tanszék saját magyarországi és külföldi kutatási programjain zajlik. A Magyar Katolikus Egyház számos kiemelt jelentőségű központjában (Esztergom, Székesfehérvár, Kalocsa, Eger) folyó feltárások ugyanúgy a kutatási programjaink részét jelentették és jelentik, mint a középkori szerzetesi rendházakhoz (pl. Kesztölc, Balatonszemes), Árpád-kori királyi temetkezéshez (Egres), vagy sorsfordító események színhelyéhez (mohácsi csatatérkutatás) kapcsolódó munkáink. Diákjaink azonban nem csak Magyarországon, hanem a Kárpát-medence határon túli régióiban folyó ásatásainkon is részt vehetnek. Intézetünk a Közel-Keleten is számos régészeti koncesszióval bír, ahol az arra érdemes hallgatóink kiemelt nemzetközi érdeklődéssel követett lelőhelyeken folyó régészeti munkáinkban vehetnek részt. Szíriában Margat keresztes vára és az UNESCO Világörökség Crac des Chevaliers erődje, Libanonban a Johannita lovagrend Felicium nevű erődje, Irakban pedig Pankan szászánida és középkori castrumában, illetve Dwin oszmán kori erődtelepülésén folynak hosszú évek óta a helyi egyetemekkel együtt végzett kutatásaink. Hallgatóinknak így lehetősége van nem csak magyar, hanem külföldi projektekben is tovább szélesíteni szakmai ismereteiket és felkészülni választott szakmájuk mind magasabb fokú művelésére.
